2010. augusztus 20., péntek

Mesterségek Ünnepe 2010_élménybeszámoló

Kezdem a végén. Iszonyú fáradtan értünk haza, de megérte. Jó nap volt a mai.
Persze ha tökéletesen sült volna el minden, akkor az nem is velem fordult volna elő. :-D
Mert kapásból az odaérkezésünk nem ment simán. Ugyanis eszembe sem jutott, hogy 20-a lévén a tömegközlekedés nem a megszokott módon működik. Nekünk ugye Óbudáról a 86-os busz a legjobb, hiszen itt felszállok, a Clark Ádám téren pedig leszállok. Igen ám, csak a busz útvonalát egy darabon elterelték, ezért az Alagút másik végén kötöttünk ki. Sebaj, azért célba értünk.
A bejáratnál legalább öt percig könyörögtünk a biztonsági őrrel a kicsi fiamnak, hogy ráragaszthassuk a karszalagot. Végeredmény: a karszalagot összeragasztotta a srác, és zsebre raktuk. (Itthon azért felvette. :-D)
Ezek után megkezdhettük az élménytúránkat. Igen ám, de rögtön az elején kiszúrt egy kislány kezében egy kakasos nyalókát. Na, innen kezdve két órán keresztül kisebb megszakításokkal azt hallgattam, hogy vegyek neki nyalókát. Azt már ugye mondanom sem kell, hogy sehol nem találtunk kakasos nyalókát.
A nyalókás nyávogástól eltekintve nagyon jól bírta a kiképzést. A gyertyaöntés nagyon tetszett neki, meg a tojásírás, meg a mézeskalácsosok. Megcsodálta a fafaragást is, a kovácsműhelyt is. Én mondjuk így gyerekkel az oldalamon sok mindent nem láttam, amit szerettem volna. Ez viszont nem szemrehányás, hiszen csak négy éves, és egyáltalán nem bántam meg, hogy magammal vittem, hiszen ismerkedjen csak a kézműves értékekkel. Valószínűleg évről-évre több dolgot tudunk majd együtt megnézni, megtanulni.
Voltam olyan "ügyes", hogy elfelejtettem feltölteni a fényképezőgépbe az elemeket, így nem tudtam annyi képet készíteni, mint amennyit szerettem volna. Amire futotta, az itt látható. Az idei kedvencemet beszúrom ide is, mert teljesen el voltam tőle ájulva. Íme.


Hoztunk némi vásárfiát is. Egy rakás szappant, mert ezeket nagyon szeretem. Én még soha nem jöttem haza a Mesterségek Ünnepéről szappanok nélkül. Oké, tudom én, hogy nem csak ott lehet beszerezni, de ez nálam már hagyomány. :-) Hoztunk egy rózsásat is, de mire fotózásra kerültek, azt a Patrik már ki is próbálta.


Ezt a csigát a Patrik választotta magának.


A bögrék meg azért, mert néhány egyéb más flúgom mellett, bögremániás is vagyok.


Jött még velünk egy üveg isteni finom gyümölcsös akácméz is. A gyömbéresről lemaradtam. Majd legközelebb.

5 megjegyzés:

Huligánlány írta...

A csipke-napernyő nálam is nyálcsurgatós volt...

Névtelen írta...

Szia, csak súgva mondom, hogy volt kakasos nyalóka, de ne bánd,hogy nem találtál rá, mert eszementül drága volt. Azért a lányom, aki 34 éves, vett magának egyet, nosztalgiából, mivel az ő gyerekkorában csak ezt a nyalókát lehetett kapni. Milyen az élet, ugye? (Én sem tértem haza üres kézzel, a szappanok mellett medvehagyma mézet vettem, mivel imádom a medvehagymát.)

Jucus írta...

Jajj, az a csipke napernyő...nekemi is nagyon tetszik!:o) A szappanok is nyááámi!:o)

Sure írta...

very nice
tools of kitchen
Cook Recipes

Ányi írta...

Szia Ildi! Csak beköszönök, mert mostanában elkavarodtál a szemem elől :))) Olvasgattam 1-2 bejegyzésedet, közben jókat vigyorogtam (azon pl, hogy elszámoltad amintát) :D :D Pusssz! Ányi :)